Mivel egyelőre kb. 0 ember olvassa a blogot, valószínűleg szintén 0-hoz konvergál azoknak a száma, akik tapasztalt stopposok (ha ez mégse így van, akkor is csak mérési hibáról beszélhetünk), szóval talán jól jön néhány tanács tőlem (aki egyébként még mindig nem tapasztalt stoppos, de azért túl van már néhány ride-on). Szóval click on the folytatás, aztán read every példabeszéd with tanulság!

Először kb. 16-17 évesen stoppoltam, egy fesztiválra akartam eljutni, és nem nagyon volt busz még vagy 3 óráig, én meg nem akartam lecsúszni még 4-5 bandáról. Nem is voltam egyedül, találkoztam a buszmegállóban két láthatóan metalcore-os arccal (nagyon megkönnyítették a dolgomat az úton a kinézetükkel), akik szintén ugyanarra a fantombuszra vártak, ami a menetrendben benne volt, viszont nem akart jönni. Ők várni akartak, én azt mondtam, no way, stoppolok. Úgy gondolták, ez jó ötlet, szóval velem jöttek. 5-6 km high-speed walking során az egész jó péntek délutáni forgalom ellenére összesen egy kamion lassított le mellettünk, utánaszaladtunk, ő meg továbbindult. Aztán találkoztunk egy furgonos arccal, aki a fesztiválra ment, és még ismertük is egymást, szóval ő felvett minket és célállomásig vitt.

Tanulság #1: A ruhat eszi az embert! - Az autósnak néhány másodperce van arra, hogy eldöntse, megáll-e egyáltalán, ha pedig megállt, még néhány másodperc chit-chat, hogy eldöntse, elvisz-e. A ruhád, kinézeted lesz neki a legnagyobb támpont. Viselj világos ruhát, NE öltözz extrémen, NE viselj napszemüveget! Ha süt a nap, a baseball-sapka jó megoldás, de NE húzd nagyon a szemedbe!

Neki pl. te is megállnál, ugye? :)

A következő példabeszédben az egyszeri stoppos szintén egy koncertre sietett egy jóbarátjával abszolút hirtelen felindulásból, alig több pénzzel, mint a belépő. Az egyszeri stoppos nem volt teljesen hülye, meg különben is kronológiailag később játszódott a történet, mint az első, szóval tudta, hogyha black metal-arcfestéssel vág neki az országútnak, akkor gyalogolhat 20 km-t, aztán indulhat haza, mert rohadt sötét van, vége a koncertnek. Szóval normális ruhában vágtak neki az útnak, és 3-4 km után egy vadidegen házaspár felvette őket egy Skoda Feliciaval, 130-as átlagot hozva a 90-es úton. A koncertre sikerült belógni, és a jegyárat is elsörözni, viszont visszafelé már nem volt ilyen szerencséjük, éjszaka volt, és néhány óra sétálás után az első hajnali busszal sikerült csak hazajutniuk, habár aludhattak volna egy ismerősnél, aki a szomszéd faluból jött a koncertre.

Tanulság #2: Mindig nézd meg, kihez szállsz be! - Habár jó dolog gyorsan menni, ha egy gyakorlott sofőr vezet, nagyon nem jó, ha egy 17 éves srác kéthetes jogsival apuciverdáját hajtja 140-el. Ha valaki egy '92-es Skoda Favorit 1.3 Schufnee Tuning Editionnel közeledik nagy sebességgel, majd a Brembo kerámiafék (helyett egy darab vas) úgy állítja meg az autót, mint másnapos fost az alsógatya (fél méterrel a WC előtt, esetünkben fél méterrel a lábad mellett), akkor gondold végig, hogy beszállsz-e. Tipp: mindig te kérdezd meg a sofőrt, merre megy, és így van egy kis menekülőutad, ha nem tűnik túlzottan volán-kompatibilisnek (pl. alkohol- és mariskaszag keveredik a szájában), simán rá tudod vágni, hogy neked az nem jó.

Tanulság #3: Mindig legyen nálad vész-készpénz! - Habár néha jó ötletnek tűnhet egy doboz cigit venni az utolsó 500 forintból és egy bociszem-nézésből, jó dolog, ha félre tudsz tenni vésztartaléknak, pl. egy városi buszjárathoz, vagy az utolsó busz elcsípéséhez egy nappal is alig forgalmas úton!

Tanulság #4: Éjjel sokkal nehezebb stoppolni! - Jó dolog, hogy az ember nem lát délibábot a nyári hőség miatt, és inkább késő délután indul el stoppolni, viszont ha nem jön össze, könnyen besötétedhet, ami annyira nem jó dolog. Az autósok nem vesznek észre időben (még balesetveszélyes is), és nem tudják felmérni, stoppos vagy egy útonálló vakul éppen meg velük szemben. Mellesleg a forgalom is jóval kisebb, tehát ha ugyanannyi esélyünk is lenne egy fuvarhoz, akkor is több idő kell ahhoz, hogy elvigyenek minket.

Tanulság #4: Mindig gondolj arra, hol alszol, ha nem otthon! - Nem könnyű ingyen ágyat szerezni valahol, még csaj nélkül sem. Ha van valami ismerősünk a szokásos útvonalunk környékén, nem árt, ha benne van a telefonunkban a száma, és ápoljuk vele a kapcsolatot, hátha valamikor jól jönne, ha befogadna minket egy éjszakára. Ha valaki felajánlja, mindenképpen gondoljuk át a lehetőséget még akkor is, ha nyár van és még másfél óránk van napnyugtáig.

Ha valamivel nem értetek egyet, vagy hozzátennétek valamit, szóljatok hozzá! Nem sokára jön a folytatás :) Jó stoppolást!